|
|
|
2023-04-19 12:10:06, szerda
|
| |
| |
Ujgurok gyökerei - a nép, amely a nomádok közül csak a magyart tartja rokonának.
Az ujgur testvéreink (,,fehér emberek hosszú, világos hajjal" - ahogyan egy korabeli kínai utazó látja őket), akik a Sárga folyó és a mongol sztyeppék között éltek.
Az évszázadok során a szomszédos, kisebbrendűségi komplexussal igazán nem vádolható Középső Birodalom mindig is megpróbálta bekebelezni őket, ha nem egyéb, már csak az itt húzódó - és nagyon komoly gazdasági hasznot hajtó - Selyemút feletti totális ellenőrzés okán.
A hivatalos kínai álláspont szerint Hszincsiang, (vagyis az ,,új határvidék") már az időszámításunk előtti első században a Mennyei Birodalom szerves részévé válik - persze ezzel az indokkal az ujgurok (akiknek őseit a bizánciak ,,fehér hunoknak" nevezték) nagyon nem értenek egyet.
Amint az Kőrösi tanárának, Benkő Ferencnek földrajzkönyvéből kiderül, ,,Nagy és Kis Bukária" akkori fogalmak szerint lényegében Turkesztánnal azonos és az Aral-tótól Észak-Kínáig és Mongóliáig elnyúló hatalmas terület volt.
Nevezetesen: ,,Nagy-Bukária" tulajdonképpen Turkesztán nyugati része és egészen a Musztag-ata hegységig terjed. ,,Kis Bukária" viszont a Musztag-ata vidékétől keletre eső, Kínához tartozó terület, és a mai értelemben vett Kelet-Turkesztánnal azonos, a Tarim-medencében fekszik, amelyet északon a Tien-san, délen pedig a Kien-lun hegyláncai vesznek közre, s keleti felé a Góbi-sivatagot is magában foglalja.
Csoma kutatói felfogásában a kitűzött cél nemcsak a magyar őshaza megtalálása volt, hanem a magyarok rokonának tekintett hunok ázsiai őstörténetének tisztázása is.
Ázsiai utazásom tárgya: kikutatni a magyarok első település helyeit. Összegyűjteni történelmi tetteinket, megfigyelni a hasonlóságát, ami több keleti nyelv és a mi anyanyelvünk között van.
- írja.
Különféle források szerint Kőrösi Csoma Sándornak a göttingeni egyetemen folytatott tanulmányai során két olyan tanára is volt, aki arra ösztönözte, hogy a magyarok eredetét kutassa.
Az egyik Eichhorn, akit híres orientalistaként ismer a nyugati világ.
A másik pedig az antropológia megalapítója Blumenbach professzor volt.
Kőrösi az utóbbi révén tette magáévá az ujgur elméletet.
Ugyanis a professzor irányította rá figyelmét arra, hogy a magyarok valószínűleg a kínai évkönyvekben sokat szereplő ujguroktól származnak.
De ő volt az is, aki arra biztatta tanítványát, hogy a magyarságnak ezt az állítólagos őstörzsét, és ezeknek eredeti hazáját felkeresse.
Mint ismeretes Kőrösi Csoma Sándor végül is sohasem jutott el az ujgurok közé.
Személyes véleményem szerint ebben - nagy valószínűséggel - az is akadályozhatta, hogy nem volt muszlim, nem ismerte a szükséges mértékben és alapossággal az iszlám vallást, az iszlám kultúrát.
Abban a korban - és ezt bizton állíthatom - egy ilyen cél megvalósítása, a megfelelő tudás nélkül eleve kudarcra volt ítélve.
Hogy mit talált volna Kőrösi, ha eljut a céljához és találkozik az ujgurokkal?
Erre most nem térnénk ki részletesen, de egy dolgot mégis elmondunk:
Mukliszi Juszupbek, ujgur történész, aki a 30-as években a kínaiak által alapított nemzetiségi főiskolán, 1941-ben, Urumcsiban végezett, azt állítja:
Az ujgur nép őslakos Ázsiában, eredetükről az a legenda járja, hogy élt Közép-Ázsiában két testvér, ,,10 ujgur" és ,,9 ujgur".
Tőlük származik e pusztai nép két csoportja: a kínai Hszincsiang területén élő népcsoport a ,,9 ujgur" népe, míg a ,,10 ujgur", az onogurok Európába vándoroltak, s ők a magyarok ősei - tartja a máig is élő legenda.
Az ujgurok a mai napig számon tartják a magyarságot, mint távoli rokonokat. 14 milliónak tudjuk az Európában élő magyarok számát, mi Kelet-Ázsiában 22 millióan vagyunk, így a törzs leszármazottait 36 milliós lélekszámúra becsüljük.
Ujgurisztán egy megszállt ország
Ujgurisztán az ujgurok otthona volt legkevesebb 2000 éven át, amely idő alatt kisebb megszakításokkal szabad és független ország volt, szemben a kínaiak állításával, mely szerint Ujgurisztán ősi, elválaszthatatlan kínai föld.
A történelmi tények világosan bizonyítják, hogy Kína ezen állítása történelem hamisításon alapszik, annak a reményében, hogy az elnyomás és az asszimiláció eredményeit idővel legitimálhatja a világ szemében.
A kínai inváziók sora Kr. e. 104-ben kezdődött, és azóta Ujgurisztánt többször foglalták el kínai csapatok, ám ezek a megszállások soha sem voltak hosszú életűek. A következőkben néhány történelmi adalék a kínai megszállásokról:
1. A Wu ti korban, Li Kuang tábornok Kr. e. 104-ben elfoglalta Ujgurisztánt, de Ujgurisztán népe visszaszerezte függetlenségét Kr. e. 86-ban, a kínai katonák legyőzésével.
2. A Hsuan Ti korban, Chang Chi tábornok megtámadta és elfoglalta Ujgurisztánt Kr. e. 59-ben. Azonban Kr. e. 10-ben az ujgur kánok legyőzték a kínai seregeket és visszanyerték szabadságukat.
3. A Ming Ti kor Második Kán Dinasztiája idején Pan Chao tábornok belháborút indított Ujgurisztán megtámadásával, Kr.u. 73-ban. Ez a háború mintegy 28 éven át tartott. Kr. u. 102-ben Pan Chao visszatért Kínába, majd egy évre rá fiának Pan Yungnak menekülnie kellett az őt legyőző ujgur kánok elől. Ekkor Ujgurisztán újból visszanyerte biztonságát és függetlenségét.
4. A Topa(Wei) korban, Ujgurisztán adót volt köteles fizetni Kínának, 448-tól 460-ig.
5. 657-ben a Tang dinasztiabeli Kau Tsung elfoglalta Ujgurisztánt, de 669-ben a Gök Türk kánok kiűzték a kínaiakat Ujgurisztánból.
6. 747-ben Kau Tsung a koreai Kao Sien-chi tábornokot nevezte ki a kínai seregek parancsnokává és megbízta az egymással hadakozó ujgur kánok egy csoportjának támogatásával.
Ez a tábornok kihasználva az ujgurok megosztottságát, rendkívül agyafúrt és kegyetlen módon állította szembe egymással az ujgurokat, és így sikerült Ujgurisztánt kínai alávetettségbe taszítania.
Azonban az ujgurok 751-ben arab segítséggel megsemmisítették Kao Sien-chi erőit és így elnyerték függetlenségüket.
Kr. e. 104 és Kr. u. 751 között hat kínai hadjárat indult Ujgurisztán ellen.
Ezalatt a 855 év alatt, a kínaiak mindössze 157 évig uralták Ujgurisztánt, és mint ahogy a hadjáratok gyakorisága mutatja, ez az uralom mindvégig csak részleges és időleges maradt.
A fennmaradó 698 évben Ujgurisztán szabad és független ország volt.
Abban időszakban (Kr. e. 104-Kr. u. 751) általánosságban baráti volt viszony és kereskedelmi kapcsolatok létesültek Ujgurisztán és Kína között.
Az újabb keletű kínai történelmi könyvek és politikai szándék ezeket a kapcsolatokat hátsó szándékoktól öveztetve úgy igyekszik beállítani, mint Ujgurisztán Kínának való alávetettségének bizonyítékát, hogy így legitimálják Ujgurisztán iránti igényüket.
Miután az arab, türk és tibeti erők kiűzték a kínai megszállókat 751-ben, mintegy 1000 esztendő telt el a kínai mandzsu uralkodók hódításáig.
Ez alatt a hosszú időszak alatt nem Kína volt az egyetlen fontos diplomáciai tényező Ujgurisztán számára.
Az ujgurok önkéntesen csatlakoztak a Mongol Birodalomhoz, ahol 207 éven keresztül megtartották függetlenségüket és fontos szerepet játszottak annak kulturális és politikai életében.
A fennmaradó 800 éven keresztül Ujgurisztán teljesen független volt, a jólét és fejlődés saját útját járta.
A mandzsu hódítók mintegy egy millió polgári lakos élete árán 1876-ban elfoglalták Ujgurisztánt és formálisan is betagolták a Mandzsu birodalomba, Xingjiang (vagy Sinkiang, amelynek jelentése ,,új tartomány") Tartomány néven.
Ezen időtől fogva Ujgurisztán folyamatosan katonai közigazgatás alatt állt.
1949-ig 42 fegyveres felkelés tört ki (átlagosan négyévente) a mandzsu uralom ellen, a függetlenség visszaszerzéséért.
1933-ban az ujgurok Ujgurisztán déli részén megalakították a Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, majd Ujgurisztán egészén a második Kelet-Turkesztáni Köztársaságot.
Az előbbi államalakulat 3 évig, míg az utóbbi 5 évig állt fenn.
A kommunista Kína 1949-ben foglalta el Ujgurisztánt, és 1955-ben változtatta XUAR-ra a nevét.
A kommunista Kína, azóta gyarmatosító uralmat valósít meg Ujgurisztánban.
Az ujgurok leírhatatlan szenvedéseket kellet kiálljanak az embertelen idegen elnyomó uralom alatt. Dacára a szenvedéseknek és a kulturális genocídiumnak az ujgurok lelkét nem sikerült megtörni.
A hozzáférhető kínai források szerint, az ujgurok 1954 óta, a kockázatok és veszélyek ellenére tüntetéseket és felvonulásokat szerveznek, földalatti mozgalmakat alakítanak, hogy kivívják jogegyenlőségüket vagy akár függetlenségüket, harcuk mely csúcspontját 1996-ban érte el, soha sem szűnt meg.
Az ujgurok építette Ming Oy vagy az Ezer Buddha Temploma még megtekinthetők Kucha, Turfán és Dunhuang városaiban, ahol a kanchou ujgurok éltek.
Kucha városában több mint 50 buddhista templom, könyvtár és a szegényeket istápoló népjóléti intézmény volt.
Hotan városában 14 nagy és számos kisebb kolostor állt.
Az ujgurisztáni ujgurok 934-benv vették fel az iszlámot, a Karahanida Satuk Bughra Kán uralkodása alatt. Azóta az iszlám az ujgurok egyetlen vallása, mind a mai napig.
Az ujgur hatalom, tekintély és kultúra a történelem hosszú folyamán át virágzott és több mint 1000 éven át uralta Közép-Ázsiát majd meredek hanyatlásba kezdett a mandzsu invázió után, majd Kína uralma alatt.
Forrás :Link
Magyar -Ujgur szószedet :
Magyar - Ujgur:
Kap- kapmak Bőszít- buzulmak Csiklik- redzsiklik
Söpör-szüpürmek Bukás-putlas Csipked-csimdas
megtisztítani-szürgen Bűvöl -büje, büjebol Csók- csokkine
Adni-ödne Csacsog -csacsras Tömör,Vas- tömör tömördek
Ugrik-jügür Kicsi-kicsik Csö (lovat biztató szó- csu
ér - erek Csalán-csakak Döcög-dübcsek
bátor- bátur Csap- csap Dörög- güldör
szakál- szakal ôrzô pár- Csardas Dug- tyk,tykmak
atya-ata Csatol -csatmak Máj- dzsiger
anya-ana Csökken-csökken Gége- gel
Gőgös- Gög ucs( mennybe repülni) kocsi- kos
homok -kum koros - kéris
jegyezni- jezik környék - körnidzsek
kever -kaur nyal- jala
kökény-kökend macska- müsük
kellék-kereklik göndör-bödür
késik- kecsikmek kavar- kavur
kévéz - kévez patkó- taka
nyűgôs- jögösüs padló-padval
rák- rák kisértet - kisi ertilet(egy ember elhalastotja)
sikoltás - csíkaras tanya -tanha(teljesen egyedüli)
só-sor papucs- tapust
sok - dzsök Tas -Tas(kôszivü-bátor)
suba -dzuva Tölt-toldur
szám- szán Türtôzik- tuzit
szeplô- szepkin Vezér- vezér
szörny - szörün Zokog- zokuldas-bokuldas
szűz - kiz Kapu- kapö
tagol- takbol Ól - hoila
tar - takr Szó- szöz
Szótár-szözluk Ökör- ököz
Tudás- tonede-tonus Majom-majmun
Kegy- kedzsür Csalogány- csalgan=éneklő
Öccs- üke Tô(növény töve) - tövi
Sárga- szárök Arany - altun
Zöld- zezild(jezild) Tűz - ates
Tojó(tyúk) - tochu Szemüveg- közeneg
Forrás :Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Belső kör |
|
|
|
Címkék: függetlenségüket, alávetettségének, orientalistaként, megsemmisítették, megszakításokkal, valószínűséggel, megosztottságát, megszállásokról, leszármazottait, kisebbrendűségi, általánosságban, ujgurisztánból, legitimálhatja, szenvedéseknek, tulajdonképpen, őstörténetének, visszaszerezte, felvonulásokat, ujgurisztánban, függetlenségét, akadályozhatta, megtekinthetők, alávetettségbe, időszámításunk, megalakították, megtámadásával, turkesztánnal, következőkben, megtisztítani, szabadságukat, köztársaságot, dinasztiabeli, kapcsolatokat, támogatásával, parancsnokává, megvalósítása, nomádok közül, magyart tartja, ujgur testvéreink, korabeli kínai, mongol sztyeppék, évszázadok során, hivatalos kínai, időszámításunk előtti, bizánciak „, magyar őshaza, magyarok rokonának, magyarok első, göttingeni egyetemen, magyarok eredetét, egyik Eichhorn, nyugati világ, Mennyei Birodalom, Benkő Ferencnek, Aral-tótól Észak-Kínáig, Kőrösi Csoma Sándornak, Kőrösi Csoma Sándor, Mukliszi Juszupbek, Hsuan Ti, Chang Chi, Ujgurisztánt Kr, Azonban Kr, Ming Ti, Második Kán Dinasztiája, Ekkor Ujgurisztán, Ujgurisztán Kínának, Mongol Birodalomhoz, Kelet-Turkesztáni Iszlám Köztársaságot, Kelet-Turkesztáni Köztársaságot, Ming Oy, Ezer Buddha Temploma, Karahanida Satuk Bughra Kán, Gőgös- Gög,
|
|
|
|
|
|
| nomádok közül, magyart tartja, ujgur testvéreink, korabeli kínai, mongol sztyeppék, évszázadok során, hivatalos kínai, időszámításunk előtti, bizánciak „, magyar őshaza, magyarok rokonának, magyarok első, göttingeni egyetemen, magyarok eredetét, egyik Eichhorn, nyugati világ, másik pedig, antropológia megalapítója, utóbbi révén, ujgur elméletet, professzor irányította, magyarok valószínűleg, kínai évkönyvekben, állítólagos őstörzsét, ujgurok közé, szükséges mértékben, iszlám vallást, iszlám kultúrát, korban –, megfelelő tudás, dolgot mégis, 30-as években, kínaiak által, kínai Hszincsiang, onogurok Európába, magyarok ősei, törzs leszármazottait, megszállt ország, ujgurok otthona, kínaiak állításával, történelmi tények, asszimiláció eredményeit, világ szemében, kínai inváziók, megszállások soha, következőkben néhány, kínai megszállásokról, kínai katonák, ujgur kánok, kínai seregeket, háború mintegy, kínaiakat Ujgurisztánból, kínai seregek, egymással hadakozó, csoportjának támogatásával, ujgurok megosztottságát, ujgurok 751-ben, kínaiak mindössze, hadjáratok gyakorisága, uralom mindvégig, újabb keletű, kapcsolatokat hátsó, kínai megszállókat, kínai mandzsu, hosszú időszak, egyetlen fontos, ujgurok önkéntesen, mandzsu hódítók, millió polgári, mandzsu uralom, függetlenség visszaszerzéséért, ujgurok Ujgurisztán, második Kelet-Turkesztáni, előbbi államalakulat, kommunista Kína, ujgurok leírhatatlan, embertelen idegen, kulturális genocídiumnak, ujgurok lelkét, hozzáférhető kínai, ujgurok 1954, ujgurok építette, kanchou ujgurok, szegényeket istápoló, ujgurisztáni ujgurok, ujgurok egyetlen, ujgur hatalom, történelem hosszú, mandzsu invázió, függetlenségüket, alávetettségének, orientalistaként, megsemmisítették, megszakításokkal, valószínűséggel, megosztottságát, megszállásokról, leszármazottait, kisebbrendűségi, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
48 db bejegyzés |
| e év: |
529 db bejegyzés |
| Összes: |
49322 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4013
- e Hét: 28904
- e Hónap: 60390
- e Év: 265091
|
|
|
Offline
